New York, New York. Valamiért mindig is vonzott ez a város. Láttam filmekben, olvastam róla könyvekben. Hallottam, ahogy Frank Sinatra bársonyos hangján énekelt a városról, és végignéztem, ahogy Carrie Bradshaw keresztül-kasul tipeg Manhattan utcáin a méregdrága topánkáiban… Így került hát New York a képzeletbeli bakancslistám tetejére. És lám, az álmok néha tényleg valóra válnak, mert nemrég közel három szuperséges napot tölthettem ebben a hihetetlen városban, hála végtelen kedves és nagylelkű amerikai barátaimnak, Michaelnek és Paulának. A végeredmény pedig végtelenül sok élmény, fénykép, és a kitartó szerelem, mert bizony I ❤ NY.

Alig három nap New Yorkban határozottan  nem elég (főleg olyannak, aki legszívesebben ott lakna - ez lennék én, helló), de azért sikerült sok-sok mindent belepakolni ebbe a rövid látogatásba.

Miután vonattal megérkeztünk Manhattanbe, először is lepakoltunk a gyönyörűséges Upper West Side-i szállásunkon, ami elég menőnek számít. Egy klasszikus New York-i brownstone (ami fehér volt, de részlet kérdés), amiben még az eredeti 1901-es konyhai szekrénysor is megvolt, nem beszélve a kis hajlított lábas kádról - menő volt, na. Egy kis erőt adó bagel, aztán irány a metró és az Empire State Building, mert hát azért csak turista vagyok én itt. Az épület már maga abszolút lenyűgöző, mert hát Art Déco, meg amúgy is. És aztán a kilátás… Fentről szinte el sem hiszi az ember, milyen magas a többi épület, pedig azok, főleg amikor lent sétálsz köztük. Amit mi utána gyorsan meg is tettünk, amikor is végigsétáltunk a Fifth Avenue-n egészen a Central Parkig - ami szintén végzetes szerelemnek bizonyult. Aki az Upper West Side-on jár, annak tudom ajánlati a Fred's nevű kissé szürreális, de annál otthonosabb és szuper éttermet, ahol a fal minden egyes szegletét kutyák képe borítja - kivéve a mosdóban, ott macskák vannak.

Másnap rövid sétát tettünk a High Line-on, ami egy újabb cool-faktor New Yorkban - egy régi vasútvonalból kialakított park. Aztán a nap nagy részét a Lower East Side-on töltöttük a Tenement Museumban és környékén. Végül az ikonikus PJ Clarke's-ban zártuk a napot a Third Avenue-n, osztrigával, hamburgerrel, gin tonic-kal és sörrel. Taxi haza, és már is úgy érzed magad, mint egy igazi New Yorker.

Aztán, túl gyorsan, eljött az utolsó nap is. Kávéval a kézben végigsétáltunk a zöldellő Central Parkon, át az Upper East Side-ra, pontosabban a Guggenheim Museumba, mert ugye azért kulturálódni is kell. Séta vissza, metró a Penn Station-re (ott még búcsúzásként egy szelet igazi new york-i pizza), és a következő pillanatban már a vonatablakból pillantok vissza Manhattan felhőkarcolóinak sziluettjére.

Néha felépítünk egy képet a fejünkben bizonyos dolgokról, emberekről, helyekről, de ez a kép nem feltétlen igaz. Nem árt néha megismerni a valóságot, demisztifikálni azokat, ha úgy tetszik, meglátni az igazságot az ideál mögött. És néha ha így teszünk, bizony rájövünk, hogy az a bizonyos valami talán még jobb is, mint hittük. Igen, rólad beszélek, New York.

Psszt: Instagramon, illetve itt találsz még képeket... :)