Nem vagyok nagy perec-fogyasztó. Amikor legutoljára perecet ettem, épp New York utcáin sétálgattam május elején… Szóval már nem most volt. Aztán egyik este a szokásos, félig tudatos, félig vak Pinterest görgetés közben rábukkantam egy perec-receptre, aminek nehéz volt ellenállni, mert konkrétan beindult tőle a nyálelválasztás.

Úgyhogy másnap perecet sütöttem. És tudjátok mit? Kifejezetten élvezetes volt. Merthogy, mint kiderült, a perec sütése egy kisebb stresszlevezető gyakorlat. Kiélheti ugyanis az ember a frusztrációját abban, hogy a nyers tésztát vehemensen csapkodja egy pulthoz/gyúródeszkához. Két legyet egy csapásra, azt mondom.

A feszültséglevezetés mellett a legjobb, hogy a perec nem fog plusz stresszt okozni, mert könnyű elkészíteni – ami nálam mindig plusz pont, mert elég lehangoló tud lenni, amikor a nagy lelkesedés meg energia-befektetés után valami rendkívül félresikerült eredményre jut az ember, csupán azért, mert nem képes elfogadni a tényt, hogy nem mesterszakács. Felháborító.

[recipe-ingredients]

- 290g liszt

- 240ml tej

- 1 zacskó instant élesztő

- 3 evőkanál cukor (lehetőleg barna, de a sima is jó)

- 2 evőkanál puha vaj + egy kevés a tetejére

- 1 teáskanál só

- 5 evőkanál szódabikarbóna feloldva kb. kb. 700ml langyos vízben

- nagy szemű só

[/recipe-ingredients]

[recipe-directions title="hogyan"]

1. Melegítsd meg a tejet egy lábosban – nem kell, hogy forró legyen, fel pedig semmiképp ne forrjon.
2. Öntsd a tejet egy tálba, és szórd rá az élesztőt, majd hagyd állni kb. 2 percig.
3. Aztán add hozzá a cukrot és a lisztnek kb. felét, majd egy fakanállal keverd el.
4. Kockázd fel a vajat és add a mixhez, majd a maradék lisztet, és az 1 teáskanál sót is, és keverd addig, amíg ragacsos tészta nem lesz.
5. Borítsd ki a tésztát egy lisztezett felületre, és gyúrd kb. 5 percen át. Ha szükséges, adj hozzá még lisztet.
6. Formázz belőle labdát, tedd egy enyhén kiolajozott edénybe, takard le fólióval, és hagyd kelni meleg helyen egy órán át, amíg duplájára nem nő.
7. Ha kész, borítsd ki a tálból a tésztát, húzz be neki egyet, hogy leengedjen, majd vágd fel hat egyenlő részre egy kilisztezett felületen.
8. Mindegyik darabot nyújtsd ki kézzel kb. fél méteres, de inkább még hosszabb hurkákra – és itt jön a jó rész: a két szélét fogva időnként csapkodd a kinyújtott tésztát a pulthoz/deszkához.
9. Formázz pereceket, majd fürdesd meg őket a szódabikarbónás vízben, aztán tedd egy sütőpapíros tepsibe őket, szórd meg nagy szemű sóval, és mehetnek az előmelegített sütőbe.
10. Süsd őket kb. 10 percen át – az illat és a szín majd segít eldönteni, készen vannak-e.
11. Amint kivetted a sütőből, egy-két evőkanál puha vajat mikrózz meg egy picit, hogy még puhább legyen, aztán kend le vele a forró perecek tetejét.

Ezután már csak be kell őket falni – még melegen a legjobb, csak úgy magában. �