Pirítós babbal. Amikor először készítettem itthon babos-ragus-sütőben-sült szendvicseket, roppant büszke voltam magamra, hogy micsoda szuperséget találtam ki azokból a cuccokból, amik épp kéznél voltak. Aha, igen. Aztán nemrég az egyik „mi legyen az ebéd” című szokásos haláltusa során kinyitottam A szakácskönyvet, és persze, hogy van benne egy ilyen recept, csak persze sokkal menőbb, fenszibb, és még balzsamecet is van benne. Hát, köszi Jamie Oliver. Most vonhatom vissza az ön-vállveregetésemet. Bár, bár! Pluszpont a húgomnak, aki szerint az én eredeti verzióm jobb (elfogult, nem szabad hinni neki).

Mint mindig, szeretem a kihívást, úgyhogy a recepthez a kenyeret is én sütöttem, mert a legjobb kenyér a házi kenyér, főleg ha nem kell kelesztgetni meg dagasztgatni, mert ugye, ahhoz kinek is van kedve? (Nekem, néha, de nem most). Úgyhogy lássuk is először a kenyeret.

Hozzávalók a kenyérhez:

• 250g sima liszt
• 250g teljes kiőrlésű liszt
• 1 teáskanál só
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 400 ml író (adj 400 ml tejhez másfél evőkanál ecetet, keverd el, várj egy picit és kész is az író)

Hogyan:

1. Keverd össze a liszteket, a sót és a szódabikarbónát egy tálban. Csinálj egy kis krátert középre, és abba öntsd bele az író felét, és a kezeddel húzd rá a tál széléről a lisztet, aztán fokozatosan add hozzá a többi írót is (lehet nem kell az összes), közben kézzel gyúrd is, amíg egy ragadós masszává nem áll össze.
2. Kilisztezett felületre pakold át a ragacsos masszád, és formálj belőle kis labdát, amit utána a tenyereddel lapíts ki.
   TIPP: lisztezd be a kezed is előtte, úgy könnyebben fog menni.
3. Tedd a kenyeret egy sütőpapíros tepsire. Egy nagy éles késsel vágj negyedeket a kenyérre, vágj egészen mélyre, de azért ne szeld fel teljesen. Hintsd meg liszttel aztán mehet az előmelegített sütőbe – hivatalosan 30 percre, nálam volt az egy óra is.
   TIPP: Onnan tudhatod, hogy kész, hogy egyrészt szép világosbarnás színe van, másrészt a felemeled, és megkopogtatod, varázslatosan kong az alja.

Jéééj, kész a csodás rusztikus kenyér, jöhet a babos csoda a tetejére! Egy-két dolgot persze változtattam, mert jó lesz nekem a sima kidney bab is, meg paradicsomkonzerv helyett a sűrített paradicsom. Szóval lássuk a "babbal" részt!

Hozzávalók a babos raguhoz:

• 4 gerezd fokhagyma
• 1 vöröshagyma
• 1 kávéskanál füstölt fűszerpaprika
• 2 evőkanál balzsamecet
• 2 darab 400 grammos babkonzerv
• Nagyjából 2,5 dl sűrített paradicsom
• Cheddar/edami sajt
• 1 zöld hegyes erős paprika
• 2 szál friss rozmaring
• Olívaolaj

Hogyan:

1. Az első lépés egy fincsi rozmaringos-csipős (nem) olaj, amihez annyit kell tenned, hogy felszeleteled apróra a paprikát, a rozmaringról letépkeded a leveleket, beledobod egy kis lábosba, lelocsolod olívaolajjal, hogy befedje, és nagyonnagyon kicsi lángra felteszed melegedni kb. 20 percre, néha megkeverve.
2. Ezután a megtisztított és apróra szelt fokhagymát dobd lehetőleg valami olyan edénybe, ami utána a sütőt is bírni fogja (ha ilyened nincs, akkor csak simán valami nagyobb-mélyebb serpenyőbe, utána meg majd rögtönözünk mondjuk egy jénait), locsold egy-két evőkanálnyi olajjal (amit az előbb készítettél), és kicsit megpirítod.
3. Közben, de lehetőleg még előtte a vöröshagymát is aprítsd fel, és szinte azonnal mehet a fokhagyma után. Szórd rá a fűszerpaprikát is és kavargatva pirítsd egy 10-15 percig az egészet, amíg minden jól meg nem puhul.
4. Add hozzá a balzsamecetet és hagyd, hogy kicsit elforrjon. Közben a babokról öntsd le a levük nagy részét, csak egy keveset hagyj meg, és öntsd azokat is a lábosba, majd öntsd még rá a sűrített paradicsomot is.
5. Főzd 5-10-15 percig, amíg kicsit kevésbé lesz már leves, sózd, borsozd.
6. Gyűrj össze egy sütőpapírt, vizezd be, és terítsd az edényedre, amit aztán tegyél az előmelegített sütőbe úgy egy jó órára. A végére szuper illata lesz és jól be is sűrűsödik.
7. Ha kész, fogj egy szelet kenyeret, pirítsd meg, aztán jól öntsd nyakon a babbal. Szórj rá reszelt sajtot, locsold meg egy kicsit a megmaradt rozmaringos olajjal, és már lehet is falni.

Én dupla adag ragut csináltam, és két kenyeret, ami végül bőven sok lett ötünknek, volt belőle ebéd, vacsora, meg még második vacsora is simán. És valószínűleg lesz hamarosan újra, mert most, hogy ennyit írtam róla, egészen megkívántam... ;)