Bár hétvége viszonylag rendszeresen van, hétvégi pillanatokból ez még csak a harmadik. Ez a két várva-várt nap általában gyorsan elillan, most azonban a kezemben volt a fényképező, így sikerült elkapni pár pillanatot.

Séta… És még több séta

Ezer éve (annyi nem, de legalább egy  szinte biztosan volt) terveztük már, hogy elmegyünk meglátogatni a hozzánk viszonylag közel lévő Csonka-tornyot, és most, mivel annyira szép volt az idő, végre fel is kerekedtünk, elautóztunk Soltszentimrére Csengődre, hogy onnan sétáljunk el a toronyhoz, sáros földes utakon, a puszta közepén. Idilli kis sétánknak nagyjából a felénél jártunk, amikor kezdett gyanússá válni – túl régóta sétálunk.

Mint utólag kiderült, rossz oldalról közelítettük meg a romot, de egy ilyen szép őszi napon nem sajnáltuk. Mondjuk azért jól esett a közel kétszer egy órás séta után végre leülni.

Szinte senkivel nem találkoztunk az úton, egyetlen autós volt csak olyan bátor, hogy nekivágjon a dagonyának. Rajta kívül csak egy juhászt láttunk a nyájával, na meg pár legelő tehenet. Csönd volt, nyugalom, és ragyogó napsütés. Még a szánkba folyton belemászó ökörnyál is jól esett ilyen időben.

Kávé/tea szünet

Hazafelé úgy döntöttünk, kerülünk Kiskőrös felé, ahol még megálltunk a Petőfi Korzó Kávéházban egy melengető kávéra, illetve teára. Most jártam először ebben a kávézóban, de valószínűleg nem utoljára. Bájos dizájnja anélkül elegyíti a régi kávéházi hangulatot modern elemekkel, hogy azt giccsnek éreznénk. Na és persze a kávé is remek volt, ami nem utolsó szempont. Teából pedig akkora adagot adnak, hogy az ember legszívesebben plédbe burkolózva olvasna egy jó kis regényt mellette.

Halloweenre készülve

Jó pár éve szokás már nálunk a Halloween-i tökfaragás, mert tök jó móka (haha, micsoda szóvicc!). Szóval faragunk, minden évben, aztán egy-két hétig kint pislákol a kis lámpásunk az udvaron, hogy távol tartsa a gonosz szellemeket, vagy valami ilyesmi…

Miután végeztünk az agyműtéttel (avagy kikapartuk a tök belsejét), kiválogattuk a magokat, mert idén úgy döntöttünk, megpróbáljuk megsütni őket. Aztán immár agyatlan tökünk kapott egy bájos arcot is, holnap pedig be is izzítjuk, szóval tessék serényen figyelni az Instagramot, mert ott biztosan visszaköszön majd kedvesen mosolygó tökbarátunk. Ha pedig ti is szoktatok faragni, használjátok #lamimieux hashtag-et Instán, hogy kifigyelhessem!

A tökfaragás után jött még egy kis sütés-főzés, és a hétvége már el is repült… De a jó hír az, hogy hamarosan újra itt lesz, addig pedig mindenkinek kitartást és szép jövő hetet!