Az elmúlt pár év során a reggeli szép lassan előlépett a kedvenc főétkezésemmé – ezt valószínűleg az is mutatja, hogy zsinórban ez a második reggelivel kapcsolatos bejegyzésem. Azt hiszem, a reggeli-szerelem valahol ott kezdődött, amikor rászoktam arra, hogy bájos kis kávézókban kezdjem a reggelt egy rántotta, pirítós, vagy croissant mellett.
Most már sajnos nem vesz körbe a rengeteg kedves kis kávézó és reggeliző hely, így főleg ezért, részben meg költséghatékonyságból, a hangulatos reggelik elmaradoznak. Egy idő után viszont eléggé megunja az ember a szendvicset (mert ugye a granolát is elég hosszú idő után jutott eszembe újra elkészíteni), és nem minden reggel állok neki például frittatát sütni, így nem árthat valami ízletes, könnyen variálható alternatíva.
Régen a zabkása nem tartozott a kedvenceim közé, mert… Nem is tudom, miért. Annyira nem rajongok a tejes dolgokért, és - mostanáig - a zabkása nálam tejjel készült, épp ezért könnyen leégett, egyszóval egyszerű reggeli helyett kisebb rémálom volt. Aztán azt a bizonyos szakácskönyvet lapozgatva, ami miatt ez az oldal is létrejött, szembe találtam magamat egy roppant egyszerű zabkásarecepttel, és igen hamar egymásba is szerettünk. Biztosan állíthatom, hogy a zabkása is szeret engem. Azóta már több soron, több ízben is elkészült, és örömmel jelentem, bimbózó kapcsolatunk töretlenül ível felfelé.
Dicsekednék azzal, hogy fejből tudom a receptet, de tekintve annak egyszerűségét, nem akkora teljesítmény ez tőlem. Ebben a videóban Jamie Oliver ad pár tippet a feltétet illetően, innen származik az én - jelen pillanatban - kedvenc változaton is, a zabkása szeder szósszal. A recept által előírt mennyiség kb. négy adag kására elég, de én ennek csak a felét szoktam elkészíteni.
Hozzávalók:
- 1 nagy bögre nagy szemű zabpehely
- 3 nagy bögre víz
- 1 csipet só
- 1 evőkanál méz
- 1 marék friss szeder
- 1 teáskanál cukor
- Egy kis reszelt dió a tetejére (opcionális)
Hogyan:
- A zabpelyhet a vízzel és egy csipet sóval együtt tedd fel közepes lángon főni. Forrás után vedd lejjebb, és időnként keverd meg, nehogy leragadjon.
- Nagyjából negyed óra után elkészül, amikor már nem folyós, hanem igazi kása állagú. Ekkor vedd le a tűzről, és keverd bele a mézet.
- Közben egy másik edényben kezdd el összefőzni a szedret és a cukrot, inkább kis lángon, nehogy leégjen. Amikor már valamelyest megpuhult, nyomkodd szét a szedreket, hogy kijöjjön a levük. Ha már kezd enyhén lekvárra hasonlítani és finom illata van, el is készült.
- Oszd szét a kását tálkákba, kanalazd a tetejére a szedres szószt (hintsd meg a dióval, ha használsz) és jó étvágyat!
Rengeteg más ízesítési lehetőség van, csak a fantázia szabhat határt. Nagyon finom például kakaóval elkeverve, vagy banánnal és fahéjjal, esetleg dióval és almával… nyugodtan lehet kísérletezni vele. És elárulom, előfordulhat, hogy én ma reggel is zabkásával indítottam a napot...
